“Élménybeszámoló” a Dunakeszi Airshow második napjáról

Június 10-én és 11-én Dunakeszi Airshow néven tartottak repülőnapot Dunakeszin. Az elmúlt néhány évben megszokott Legendák a Levegőben Repülőnapot felváltó rendezvény elnevezéséből az ember eredendően arra következtet, hogy a légi bemutatók lesznek a műsor középpontjában, azonban a gyakorlatban sajnos egyáltalán nem ez történt. Már az előre meghirdetett programból látszott, hogy az átlagosan óránként betervezett egy-egy bemutató nem tekinthető túl soknak, de arra, amivel a második napon élőben találkoztam, egyáltalán nem számítottam, noha megfordultam már az évek során  jó néhány repülőnapon szerte az országban.

Az első napon nem voltam ott a rendezvényen, ezért nem tudom, hogy mennyire ment rendben az a néhány program, amit meghirdettek (két műrepülés, valamint a Kánya és a Gerle bemutató-repülése). A nap végén annyi információ jutott el hozzám, hogy Besenyei Péter motorhiba miatt nem tudott részt venni a programban, ezért Veres Zoltán két bemutatót is tartott a nap folyamán. A szervezők akkor még azt ígérték a rendezvény Facebook-oldalán, hogy másnap megpróbálják pótolni az elmaradt bemutatót.

Ennek megfelelően vasárnap úgy indultam el Dunakeszire, hogy még szerencsém is lesz, mivel az aznapra ígért Kánya és Gerle bemutató, a Malév Aeroklub páros vitorlázóvontatása és a zárásként beharangozott Malév légiparádé mellett még Besenyei Pétert is láthatom repülni. Szerencsére jókor értem ki a reptérre, mert éppen akkor érkezett meg a statikus kiállításra a Honvédség egyik új Zlin-242-es gépe, az egyik mentőktől átvett AS-350-es könnyű helikopter és egy Mi-8-as szállítóhelikopter. Akkor még nem sejtettem, hogy a három gép áthúzása és leszállása a rendezvény egyik fénypontja lesz aznap.

CsendéletHonvédségi statikus kiállítás

Miután sikerült a korábbi évekhez képest szokatlan kerítésrendszeren és biztonsági őrök sokaságán át bejutnom az egyébként ingyen látogatható rendezvény helyszínére, örömmel vettem észre, hogy a programban meghirdetett gépeken kívül az utasrepültető gépek sorát gazdagítja egy An-2-es, a Malév Aeroklub egyik Cessnája, egy motoros vitorlázó, egy R-44-es helikopter, valamint egy igazi repülő legenda, az egyik személyes kedvencem, a PZL-101 Gawron is.

HA-SJM+HA-ANVUtasrepültetésre vár a Cessna és az An-2-es…

HA-SBL…valamint a legendás Gawron

A sétarepülés szépen beindult, jó volt látni a folyamatos érdeklődést az egyes gépek iránt, amelyek folyamatosan rótták a köröket. A Gawron sem pihent, aminek külön örültem, mivel az utóbbi években nem nagyon lehetett repülni ezzel a típussal rendezvényeken. Elérkezett 11 óra, a Kánya bemutató időpontja. A Kánya annak rendje és módja szerint felszállt, majd minden különösebb manőver nélkül elrepült (valószínűleg egy utaskörre), majd rövidesen visszatért és leszállt. Mivel a hangosítás csak a regisztrációs sátor viszonylag szűk környezetében volt hallható, elképzelhető, hogy lemaradtam valamilyen fontos információról, mindenesetre nem nagyon értettem, hogy hol marad a meghirdetett bemutató. Figyeltem tehát tovább a sétarepülést, gyönyörködtem a le-fölszálló gépek látványában és hangjában.

HA-RUF+HA-SBLA Kánya bemutató helyett pihen, de a Gawron dolgozik az utasokkal

06-80Közben érkezett egy ilyen kis csodamasina, egy Comco Ikarus C22 is a reptérre

12-kor végre megállították a sétarepülést, hogy sor kerüljön egy repülőgép-modell látványos műrepülő-bemutatójára. A programban egyébként nem szereplő kiváló műsorszámot követően újraindították a sétarepülést, noha 12.30-ra meg volt hirdetve a páros vitorlázóvontatás. A kitűzött időpont elmúlt mindenféle készülődés nélkül, ezért már kezdtem unatkozni és türelmetlenné válni, amikor megláttam, hogy a Gawron olyan 13 óra magasságában kiáll az utasrepültető gépek közül és elgurul hátra a vitorlázógépek starthelyére. 13 óra tíz perckor be is mondták, hogy 15-20 perc múlva lesz a következő bemutató. Már lélekben fölkészültem a nagy pillanatra, hogy a Gawront végre megcsodálhatom vontatás közben is, ami számomra a Hármashatárhegy környékén eltöltött gyerekkoromat idézte volna meg, azonban sajnos csalódnom kellett.

VitorlázókEgész délután vártam, hogy a Gawron mikor fog végre vontatni, de sajnos műszaki hiba miatt a földön rekedt

Elmúlt fél kettő, majd kettő is, amikor a Gerle bemutatóját kellett volna megtartani, de továbbra is csak az utasrepültető gépek köröztek a reptéren, immár a Gawron nélkül, mivel az csak állt hátul a vitorlázógépek mögött (azóta megtudtam, hogy műszaki hiba miatt). Úgy terveztem, hogy háromig maradok, hogy még láthassam a Malév Aeroklub légi parádéját, bár ekkor már erős kétségeim voltak, hogy lesz itt még egyáltalán bármilyen bemutató és a Nap is kezdett égetni, mivel a közönség részére elkerített területen nem nagyon volt árnyék. Éppen indulni készültem, amikor többórás ácsorgás után  háromkor végre felszálláshoz készült a Kánya és a Gerle. Gondoltam, megvárom mi lesz ebből és jól tettem, mert a két gép együtt felszállt, majd egy kis kötelékrepülés után szétváltak és előbb a Kánya, majd a Gerle repült egy-egy szép bemutatót. Mivel ilyesmit Budaörsön sosem látni, örültem, hogy végre részem lehetett ebben az élményben és még csak nem is kellett sokat utaznom értük a főváros térségéből.

Goldtimer kötelékElőször kötelékben…

Kánya bemutató…majd a Kánya…

Gerle bemutató1…végül a Gerle tartott nagyszerű bemutatót

A két remek bemutató után rögtön egy újabb légi program következett, előkerült a hangárból a Malév Aeroklub szép retro Malév-festést viselő Piper Pawnee vontatógépe és miután repült önállóan egy kört, ment hátra a vitorlázókhoz és már húzott is fel egy Jantar vitorlázógépet, amely ugyancsak nagyon szép bemutatót repült. A földet érést követően újraindították a sétarepülést, ezért háromnegyed 4-kor otthagytam a helyszínt azzal a tudattal, hogy végül szinte mindent láttam, igaz, nem akkor, amikorra meghirdették, csak a Malév Aeroklub légi parádéjához  nem volt szerencsém és a páros vontatás helyett erre alkalmas vontatógép hiányában be kellett érnem egy szimplával. Meg persze Besenyei Péter gépét nem sikerült megjavítani, amit már hazaérve tudtam meg, mivel a helyszínen erről nem beszéltek (ha igen, akkor éppen hallótávolságon kívül voltam).

HA-MJCA Piper Pawnee bevetés előtt…

HA-4459…és az ő vontatmánya, a Jantar bemutató közben

Mindent összevetve végül nem mondhatom, hogy teljesen hiába töltöttem el a napot a rendezvényen, mivel a három bemutató és a katonai gépek érkezése okozott néhány emlékezetes pillanatot. Az utasrepültetés is láthatóan jól ment, bizonyítékul arra, hogy a korábbi válságos évek után újra van fizetőképes kereslet a repülés élménye iránt. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ha már airshowról beszélünk, akkor ennél nagyságrendekkel több légi bemutatónak kellett volna bekerülnie a programba (például egy önálló An-2-es bemutató, vagy az R-44-es helikopter, illetve a Gawron bemutató-repülése is sokat lendített volna a műsor színvonalán, a Honvédség gépeiről nem is beszélve). Ezen kívül a sok kerítés és biztonsági őr helyett a sörpadok fölé egy árnyékoló sátor, szélesebb körben hallható hangosítás és pontos tájékoztatás a meghirdetett műsortól való eltérésről, mind-mind javíthatott volna a közönségélményen. Mindezt betudom annak, hogy ebben a formában ez az első ilyen rendezvény volt, bízom benne, hogy jövőre az idei tapasztalatokból okulva valódi airshow várja majd Dunakeszin a repülés szerelmeseit.

HA-ANVNem tudom megmondani, An-2-es mikor tartott utoljára bemutatót a környéken…

Remélhetőleg eljön az az idő, amikor ebben a térségben is lesznek újra olyan jellegű repülőnapok, mint amilyeneket néhány évtizeddel ezelőtt, vagy az utóbbi években vidéken megszokhattunk. Mivel a többi reptér jelenleg nincs olyan állapotban, hogy bármilyen repülőnapnak otthont adhasson, minden repülésbarát szeme Dunakeszin függ és várja jövőre a folytatást.

Fotók: Sármási Zoltán

““Élménybeszámoló” a Dunakeszi Airshow második napjáról” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. A címből ítélve rosszabb beszámolóra számítottam, a végén csak az hiányzott a szövegből, hogy “Végülis visszaolvasva, nem is éreztem magam annyira sz@rul…”

    1. Igen, az, hogy az utolsó fél órában végül több bemutatóra is sor került, egy árnyalatnyit javított nálam a program megítélésén, de hogy majdnem öt órát kellett erre várnom a meghirdetett műsor ellenére, érdemi tájékoztatás nélkül, arra nem találtam igazán mentséget.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.